Radnóti Miklós: Hasonlatok

 Olyan vagy, mint egy suttogó faág,

 ha rámhajolsz,

 s rejtelmes ízű vagy,

 olyan vagy, mint a mák,

 s akár a folyton gyűrüző idő,

 oly izgató vagy,

 s olyan megnyugtató,

 mint sír felett a kő,

 olyan vagy, mint egy vélem nőtt barát

 s nem ismerem ma sem

 egészen még nehéz

 hajadnak illatát,

 és kék vagy olykor s félek, el ne hagyj,

 csavargó, nyurga füst -

 és néha félek tőled én,

 ha villámszínű vagy,

 s mint napsütötte égiháború:

 sötétarany, - 

 ha megharagszol, ép

 olyan vagy, mint az ú,

 mélyhangu, hosszan zengő és sötét,

 s ilyenkor én

 mosolyból fényes hurkokat

 rajzolgatok köréd.